Lorántffy Zsuzsanna élete 1600-1602 körül született Ónodon. Apja, Lorántffy Mihály, a királyi Magyarország, azon belül Zemplén vármegye egyik nagytekintélyű főura volt. Anyja, Zeleméri Borbála révén lánytestvéreivel (Erzsébet és Mária) a Dobó-rokonság örökösei is voltak. Zsuzsánna a családi birtok legértékesebb várában, Sárospatakon nőtt fel. Alig néhány év alatt elveszítette anyját, apját, majd mostohaanyját is. Mindössze 14-15 éves, amikor már magának kell gondoskodnia két kisebb testvéréről, s - fiútestvér hiányában - a birtok ügyeit is neki kell a kezébe vennie. 1616. április 18-án, alig néhány hónappal mostohája halála után férjhez megy. Választottja a 22 éves Rákóczi György, akkor még csak Borsod megye főispánja. Férje mellett Zsuzsánna sokáig alig jut önálló szerephez. Az ifjú pár Patakon telepszik le. Emeletet építtetnek a keleti szárnyra. Zsuzsánna asszony pompás kertet varázsol a vár mellé. Feljegyezték, hogy egyes gyümölcsfákat maga oltott be. Természetesen övé a konyha gondja, a fonás és szövés irányítása. Férje kedveskedve gazdasszonynak nevezi. Két fiuk, György és Zsigmond, jól tanulnak, szüleik örömére jól sikerülnek iskolai vizsgáik is. Rákóczi fejedelemségével 1630-ban családja is Gyulafehérvárra költözik. Zsuzsánna asszony kormányozza, ha férje távol van, a roppant uradalmakat, intézkedik vetésről, aratásról, szüretről, háború idején lőport készíttet, ágyúkat öntet, hadakat szerel fel, s küldi a fejedelem után. A kapcsolatot sűrű levelezéssel tartják. Leveleikben elsősorban az ország és a birtokok ügyeiről írnak. De ugyanezekből a levelekből azt is megtudjuk, hogy egymás iránti szeretetük, megbecsülésük nem csökkent. A jó gazdasszonykodás, családja féltése azonban korántsem tette volna olyan híressé Zsuzsánna asszonyt, mint amilyenné lett. Műveltségében, művészet- és tudománypártolásában is méltó párja volt férjének. Őrizte, gyarapította a fejedelem könyvtárát, maga is támogatta a könyvnyomtatást. Aktív résztvevője volt a kor hitvitáinak, a református vallás védelmére szerkesztett egy kis könyvecskét bibliai szövegekből (címe: Mózes és a próféták). Különösen sokat köszönhetett neki Sárospatak. A mindig úton lévő fejedelem helyett ő gondoskodott a déli (ún. Lorántffy-) szárny emeletének felépítéséről. (E szárnyon van a híres Lorántffy-erkély, amelyet - a rajta található évszám szerint - 1643-ban készíttetett.) De ő építtette a Vörös-tornyot és a Perényi-szárnyat összekötő folyosót és lépcsőt is. Férje halála, 1648 után végleg Patakra költözött. Ekkor karolta fel a főiskolát. Építkezései, segélyei mellett meghívta a kor neves pedagógusát, a cseh Comeniust, aki azután a modern igényeknek megfelelően formálta át az oktatást 1650-54 között. Comenius kérésére állíttatott fel Zsuzsánna asszony Patakon könyvnyomdát is. Fogarason román tannyelvű felsőbb iskolát is alapított 1657-ben, amely akkor a legszínvonalasabb román tannyelvű iskola volt. Személyes sorsában nagy csapást jelentett, hogy nemcsak férjét, hanem négy fia közül hármat is neki kellett eltemetnie. Sámuel és Ferenc kisgyermekkorban halt meg, Zsigmond pedig, akit lehetséges magyar királyként is emlegettek, 1652-ben. György fiát, aki férjét követte a fejedelmi székben, 1657- ben óva intette a lengyelországi hadjárattól, de fia nem hallgatott rá. Erdély súlyos válságba került, területét újra török seregek dúlták, II. Rákóczi György politikája összeomlott. Lorántffy Zsuzsánna 1660. április 18-án hunyt el Sárospatakon, így nem érte meg, hogy György fia alig két hónap múlva csatában szerzett sebeibe meghal. Leszármazottai közül a legismertebbek: unokája, I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem, a Wesselényi-féle rendi mozgalom egyik vezetője és dédunokája, II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem, a magyar rendek vezérlő fejedelme, a róla elnevezett szabadságharc vezetője. Lorántffy Zsuzsánna a sárospataki Vártemplom altemplomában nyugszik. A fejedelemné nagyságát versek, regények, szobrok hirdetik. Férje. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 32 évi házasság után az alábbiakat vetette papírra végrendeletében: "Bizonyságot teszek Isten és az ő szent angyalai előtt, hogy náladnál szebbet, okosabbat és akármi dicséretre méltóbb személyt nem láttam."