Ma 2018. május 22., kedd, Júlia és Rita napja van. Holnap Dezső napja lesz.

Szakmák éjszakája

Aktuális események

    Nincs esemény

Széchenyi 2020

Szakképzés Eu Hete

Iskolai események

previous month május 2018 next month
H K SZ CS P SZ V
week 18 1 2 3 4 5 6
week 19 7 8 9 10 11 12 13
week 20 14 15 16 17 18 19 20
week 21 21 22 23 24 25 26 27
week 22 28 29 30 31

Pályázat

Határtalanul

Hirdetés

Hirdetés


Névadónk PDF Nyomtatás E-mail
alt1990. január 1-jétől viseli iskolánk Lorántffy Zsuzsanna nevét.


 
"Fejedelmi nő, az volt bizonnyal 
Világ szerént, lélek szerént;
Több díszt nem nyert bársony-bíborral,
De ő hintett ezekre fényt.
Korát előzte, mint az égen
A tündérhajnal a napot,
Hogy akkor is ragyogjon, éljen,
Mikor a nap lenyugodott."
(Tompa Mihály)
 

Lorántffy Zsuzsannára gondolva maga a történelem elevenedik meg. A 17. század, Erdély, Sárospatak, a reformáció, Comenius. S mindez a végtelen lelki finomságú, állhatatos, nemes jellemű nagyasszony máig példaadó életén keresztül hat ránk is. 

Apai ágon olasz eredetű ősei vitézségüknek köszönhetően a Felvidék leghatalmasabb fõurai közé emelkedtek. Apja, Lorántffy Mihály, Szendrő és Ónod várának kapitánya, a sárospataki vár dúsgazdag ura.

Anyja, Zeleméri Kamarás Borbála, az egri hős, Dobó István rokona, hatalmas uradalmak birtokosa.

1600 -ban született Zsuzsanna lányuk Ónodon vagy Helmecen. A család 1609-ben a pataki várba költözött. Nagyobbik testvérét és édesanyját korán elragadta a halál. Húgával, Máriával Andrássy Katalint kapták mostohául, sőt féltestvérük is született, Katica. Azonban 1616-ban apja is elhunyt. Kriptája fölött lefelé fodították az ősi családi címert, mivel ő volt a család utolsó férfi sarja. 

Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem daliás fia, a 22 éves György, aki ekkor Borsod megye főispánja volt, megkérte a 16 éves Zsuzsanna kezét. Mindketten fontosnak tartották a tudomány és a református hit terjesztését.

A komor pataki várat átépítésekkel otthonosabbá tették. A harmincéves háború sokszor elszólította Rákóczit otthonról, ilyenkor Zsuzsanna jó gazdasszonyként igazgatta a birtokot. 

Életük 1630-ban, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem halála után nagyot fordult. A segesvári országgyűlésen a török porta követe, valamint a fejedelem özvegye javaslatára a rendek megválasztották I. Rákóczi Györgyöt Erdély fejedelmévé.Ekkor Sárospatakról Gyulafehérvárra, a fejedelemség székhelyére költözött a család.
A fejedelem erős központi hatalom kiépítésén fáradozott . A független fejedelmi hatalom biztosítása érdekében gyarapította birtokait, visszaállította a fejedelmi jövedelemforrásokat. Ebben a munkában mindvégig férje mellett állt a fejedelemasszony. Fennmaradt levelezésük tükrözi a köztük lévő gyöngéd szeretetet és egymás megbecsülését.

Két fiuk, György és Zsigmond tanítását Keresztúri Pál nagytudású lelkészre bízták. Az órákon gyakran részt vett a fejedelemasszony is.
Ő maga is írt egy vallásos vitairatot "Mózes és a próféták, azaz az igaz keresztény vallás negyvenöt apostolainak szentírásbeli győzhetetlen igazságtételei" címmel.
A nagyobbik fiút előrelátó apja 1642-ben erdélyi fejedelemmé választatta. Az ifjú György feleségül vette a katolikus Báthory Zsófiát, s hamarosan megszületett a kisunoka, I. Rákóczi Ferenc.
A fejedelem Patakra utazott, hogy a nagyasszony kedvenc várkastélyát felújítsa. De beteljesült többször hangoztatott mondása: "Isten a nagyokat megpróbálja". 1648-ban súlyos betegségben elhunyt. Az özvegy és Zsigmond fia Patakon próbált vigaszt találni.
Tanárok, lelkészek, iskolamesterek, tehetséges ifjak támogatásában lelték örömüket. Zsuzsanna a régi iskolaépület mellé újat építtetett, nyomdát állíttatott fel. Meghívta a kor leghíresebb pedagógusát, Comeniust, aki 1650 és 1654 között tanította itt az ifjakat. Számos nagy művét itt alkotta.
1651-ben Zsigmond feleségül vette a pfalzi választófejedelem lányát, Henriettát, aki néhány hónapnyi házasság után meghalt. Egy éven belül követte õt Zsigmond is.
A bánattól megtört szívű Lorántffy Zsuzsannának még egy újabb megpróbáltatást is el kellett szenvednie.
A pataki diákok fellázadtak azon intézkedése ellen, hogy az iskolai vagyont ne a diákok, hanem hozzáértõ szakemberek kezeljék.
Fia, II. Rákóczi György a lengyel trón megszerzése érdekében sikertelen hadjáratot indított, melynek következményeként lengyel, török, tatár hadak dúlták fel Erdélyt.
1660. április 18-án a nagyasszony örökre lehunyta szemét.
Anyaként, feleségként, fejedelemasszonyként egyaránt kiemelkedõ, a szívére és az eszére egyaránt hallgató nő volt. Küzdeni tudása, állhatatossága, harmóniára törekvő élete, szerénysége követendő példa lehet az utókor számára.

1990. január 1-től viseli iskolánk Lorántffy Zsuzsanna nevét.

A Lorántffy-napok megnyitójaként minden évben műsorral és virágokkal tisztelgünk névadónk bronz domborműve előtt, amely a bejárattal szemben, az aulában található. 5 évente a város középiskolásai számára vetélkedőt rendezünk Lorántffy Zsuzsanna élete és kora címmel, melyhez kapcsolódik egy-egy történész által tartott előadás is.

A névadó ünnepségen az életét bemutató színdarabot adtak elő az iskola diákjai.A  jubileumi ünnepségeken színjátszó diákok emlékműsorral lépnek fel.

 
Hirdetés